A triggerpontok által keltett panaszokat myofascialis tünetegyüttesnek is nevezik (angol rövidítéssel MFS). Ezalatt körülírt vagy nagyobb kiterjedésű fájdalmakat értünk, amelyeket az izmok, illetve az izmok kötőszövetes burkában kialakult elváltozások idéznek elő.
Az ilyen elváltozásokat a legtöbb esetben kisebb-nagyobb izomsérülések vagy az izmok túlterhelése okozzák. Túlterhelést jelenthet az is, ha bizonyos mozdulatsorokat helytelenül kivitelezünk (pl. sport közben), másfelől a sok ülés, a gépírás és a számítógépes egér gyakori kattogtatása is lehet kiváltó ok. Feltételezik, hogy Nyugat-Európában az emberek kb. 10 százaléka szenved myofascialis fájdalomszindrómában. A fájdalomambulanciák pacientúrájának nagy részét ők teszik ki.
Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos MFS-t, amelyek közül az előbbi jóval elterjedtebb. Lényege, hogy ennek hátterében nincs egyéb egészségkárosodás, csupán a mozgásszervrendszer túlterheléséről van szó.
A kezelés a triggerpontok feloldására és az izomtónus normalizálására irányul. A triggerpontok legelterjedtebb terápiája a tűszúrásos kezelés. Ez történhet egyszerű akupunktúrás tűvel (száraz tű) vagy gyógyszer (helyi érzéstelenítő készítmény) befecskendezésével. A tű behatolásakor a triggerpontba gyakran megfigyelhető egy rövid, finom izomrángás. Ezután a terapeuta finoman fel-le mozgatja a tűt – ez okozhat némi fájdalmat, ami megelőzhető, ha helyi érzéstelenítőt fecskendezünk be. Azonban még az érzéstelenítő beadása ellenére is számíthat a beteg néhány napig izomlázra emlékeztető fájdalmakra.
A tűs kezelés kiegészítésére vagy annak helyettesítéseként alkalmazhatunk manuális terápiát. Ez főképp az érintett izomszakasz nyújtását célozza, illetve a triggerpontokra közvetlenül nyomást gyakorol ujjbeggyel vagy valamilyen erre alkalmas tompa eszközzel. A jól kitapintható, megkeményedett izomcsomókat többnyire ujjbeggyel is könnyedén fel lehet oszlatni. A felszíni izmokban elhelyezkedő triggerpontokat a hüvelykujj és a mutatóujj közé véve lehet szétmasszírozni, ami viszonylag kellemetlen és fájdalmas eljárás.
A száraz tűket különlegessé teszi minőségük – extrém élesség, kiváló polírozottság és vékony szilikonréteg bevonat, melyek a fájdalommentes behelyezést és jobb manipulálást könnyíti meg. Egy másik tényező, amely megkülönböztet az akupunktúrás tűktől a vezetőcső hossza. Kissé rövidebb, mint az akupunktúrás tűké, amely lehetővé teszi a terapeuták számára, hogy könnyebben és pontosabban célozza meg a kívánt pontot. Az akupunktúrás tűk és a száraz tűk közötti fő különbség a tengely rugalmassága. A száraz tű kevésbé rugalmas így lehetővé teszi a jobb irányítást, miközben behatol a szövetekbe. Ez létfontosságú, különösen, ha a terapeuta a tűket veszélyes pontokba helyezi.
A száraz tű kezelés során enyhe csípést érezhet a páciens, amikor a tűt behelyezik és eltávolítják. Ennek a kellemetlenségnek azonban legfeljebb egy másodpercig kell tartania.
Rövid izomrángást is érezhet a beteg. Ez akkor fordulhat elő a kezelés során, amikor a tűt myofascial trigger pontba helyezik.
A száraz tű (dry needle) terápiát csak kizárólag erre a technikára kiképzett orvosok, vagy gyógytornászok végezhetik!
SZÁRAZ TŰ (Dry needle)
SZÁRAZ TŰ (Dry needle)